Bébi balett.

A klasszikus balett az a színpadi tánc, melynek gyökerei a XV. századi Itáliába nyúlnak vissza, amikor az udvaroknál már hivatásos táncmestereket is alkalmazni kezdtek, hogy pompás, fényűző rendezvényeikkel elkápráztassák a vendégeiket. Az olasz udvarokból átvett látványos táncok hamar népszerűek lettek a francia királyi udvarban is. Párizsban, az 1710-es években jött létre az első hivatásos, ma is működő balettiskola.
Jean-Georges Noverre francia koreográfus nevéhez fűződik a mai klasszikus balett stílusa. Noverre a cselekményes balett fontosságát hangsúlyozza, melyben a táncosok mozdulataikkal fejezik ki a karaktereket, mesélik el a történetet. Ma is sokakat lenyűgöz a legendásan karcsú, könnyed balett táncosok világa.

A klasszikus balett főbb jellemzői a spicc-technika, a lábak kifelé forgatása, a precíz, kecses mozdulatok, nagy nyújtások.

A klasszikus balett tanulása rendkívül kitartó munkát igényel, hisz az alapok pontos elsajátításához is több éves, mindennapos gyakorlásra van szükség. Aki megfelelő balett képzésben részesül, rendszerint könnyebben tanul más tánctechnikákat is, oly mértékben fejlődik koordinációs készsége és
mozgásharmóniája a balett tanulása során.

A klasszikus balett-tréning alapvetően négy egymásra épülő részből tevődik össze: rúdgyakorlat,
középgyakorlat, kis-allegro-k, végül a nagy-ugrások.